Bárkivel, így velünk is előfordulhat, hogy azután jövünk rá, hogy egy munka nem nekünk való, miután már elkezdtünk az adott helyen dolgozni. Ez akár a mi, akár a munkáltatónk döntése, legtöbbször nem annyira egyszerű, hogy csak kisétálunk az ajtón: hiszen szinte minden munkáltatói szerződés felmondási időhöz köti ezt a lépést. Vagyis munkáltatónkat szerződésben meghatározott időn belül értesítenünk kell a felmondási szándékunkról.
Viszont a kérdés az, hogy vajon ez a próbaidő alatti időszakra is érvényes-? Egyáltalán, mit is érdemes a próbaidőről tudni? Hogy működik, mennyi ideig tart, milyen kötelezettségekkel és “engedményekkel” jár munkáltatói és munkavállalói oldalról? Ezekre a kérdésekre igyekszünk most választ adni Neked.
Szóval mi is az a “próbaidő” pontosan és hogyan működik?
Amennyiben állandó részmunkaidős vagy teljes munkaidős állást vállalunk, nagyon valószínű, hogy a kezdeti időszakban próbaidős alkalmazottként leszünk foglalkoztatva. Ennek az időtartama akár csak 1 naptól akár maximum 6 hónapig is terjedhet, de a leggyakoribb az 1-3 hónapig terjedő próbaidő. A próbaidő lejárta után, amennyiben a munkaadó és az alkalmazott is elégedett azzal, amit ezalatt az időszak alatt tapasztalt, úgy aláírnak egy állandó munkaszerződést, ami már több kötelezettséggel jár, így bebiztosítva mindkét felet.
A próbaidő alatt viszont bármelyik fél azonnali hatállyal felbonthatja a szerződést: vagyis nem kell bizonyos idővel előre tájékoztatni a másikat, sőt, indoklás sem feltétlenül szükséges. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló dönthet az azonnali vagy rendkívül rövid idejű távozás mellett és ezt ebben az időszakban egészen nyugodtan megteheti bármiféle egyéb kötelezettség nélkül.
Milyen formában tudok felmondani a próbaidő alatt, mi ennek a megfelelő közlési módja?
Ha már eldöntötted, hogy biztosan felmondasz a próbaidő alatt, hiába kötetlenebb ez az időszak, azért így is van egy bizonyos menete és procedúrája, amit érdemes követned. Valljuk be, hogy még egy nem nekünk való munkahelyről is szeretnénk a legkevésbé kellemetlen, lehetőleg méltó módon távozni. Így a próbaidő alatti felmondásod is érdemes írásba adnod és így közölnöd a munkáltatóddal.
Ebbe a dokumentumba a következőket érdemes belefoglalnod:
A felmondás idejét – vagyis hogy melyik less az utolsó munkanapod
A munkaviszony kezdetét
Hivatkozást a Munka Törvénykönyvére ([Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja].
A próbaidő alatti felmondás szövegét
Létezik erre bármiféle minta?
A próbaidő alatti felmondás írásban semmivel se kevésbé hivatalos vagy formális, mint ehy már határozott idejű szerződés felmondása. Így szerencsére egy mintaszöveg is rendelkezésünkre áll, amivel egyszerűen meg tudjuk tenni a felmondásunkat ezalatt az időszak alatt is.
Próbaidő alatti felmondás minta:
“Tájékoztatom, hogy munkabéremet, egyéb járandóságaimat és a szükséges igazolásokat a fenti napon köteles átadnia, ugyanezen a napon én a munkaeszközeimet és a felszerelési tárgyaimat leadom, munkakörömet átadom.”
Ne feledd: a felmondási dokumentumban ennek a szövegnek is kötelezően szerepelnie kell, a már fentebb felsorolt dolgok mellett!
Mi a helyzet akkor, ha lebetegedtem a próbaidő alatt?
Attól, hogy egyelőre még a próbaidőszakod töltöd, a betegszabadság ugyanúgy jár neked is, amennyiben munkaképtelennek érzed magad, mert mondjuk ledöntött a lábadról az influenza. A betegállomány ebben az időszakban is ugyanúgy munkavállalói jogosultság, mint később is. Vagyis a betegszabadság (összesen 15 nap/év), majd a táppénz is ugyanúgy működik próbaidő alatt is.
Ugyanakkor a próbaidő alatti felmondás, ha ráadásul betegállomány alatt történik, kellemetlen is tud lenni, hiszen ebben az esetben is érvényes, hogy azonnali hatállyal megtehető. Vagyis nem kötelessége a cégnek megvárni a gyógyulásod és téged személyesen, élőben tájékoztatni a döntésükről sem.
Így az az elképzelés, hogy felmondanak neked a próbaidős munkahelyeden, mondjuk épp azidő alatt, amíg te éppen otthon lábadozol, lehet hogy nem éppen etikus vagy baráti, de teljes mértékben szabályos döntés lehet. Tehát amíg a próbaidőszakod töltöd, éppen ezért érdemes csínján bánni a betegszabadsággal, ezt szem előtt tartva.
Most már minden világos, de mégis hogyan adjam át a felmondásom?
Fontos tudni, hogy a Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében a próbaidő alatt bármiféle indoklás nélkül felmondhatunk, sőt kifejezetten törvénybeütköző akár a munkáltató akár a munkaválló részéről indoklást kérni ebben az időszakban. Ha indokokra viszont nincs is szükségünk, azt mégis érdemes tudnunk, hogy milyen úton a legcélszerűbb átadni felmondásunk a munkáltatónknak.
Fentebb említettük az írásos formát, az új jogszabályt tekintve viszont ez egyaltalán nem kötelező hogy postai levél legyen: e-mail, sőt, manapság akár az SMS is teljesen elfogadott.
A postai kézbesítés esetén viszont fontos tudnivaló, hogy a jognyilatkozatot tértivevényes küldeményként kell feladni, ilyenkor a közlés a levél kézbesítésével, átadásával történik meg, és a jogviszony ezzel egyúttal meg is szűnik. De a kézbesítési védelem szabálya alapján a kézbesítés megkísérlése napján akkor is hatályosan közöltnek számít az azonnali hatályú felmondás, ha annak átadása azért hiúsult meg, mert a címzett vagy az átvételre jogosult az átvételt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza, vagy ha a bejelentett címen a címzett ismeretlen, vagy onnan elköltözött.
Ha a cím jó, de a postás csak értesítést tudott elhelyezni, akkor a levél az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon számít kézbesítettnek. Ilyen esetekben, amikor a kézbesítés a fenti okokból meghiúsul, a kézbesítés helyett beáll az ún. a kézbesítési vélelem, ami a tényleges kézbesítéssel azonos eredményre vezet: a kézbesítési vélelem napján megszűnik a jogviszony.
Az átvétel megtagadásával vagy elhalasztásával nem lehet tehát megakadályozni a munkaviszony megszüntetését. A postai közlés kapcsán fontos tudni azt is, hogy nem elég a küldeményt a próbaidő utolsó napján postára adni, hanem a közlésnek – vagy a fenti kézbesítési vélelemnek – is meg kell történnie a próbaidő alatt.
Tényleg felmondhatok sms-ben is?
Igen, az új Munka Törvénykönyv valóban minden írásos formátumú, tehát akár elektronikus dokumentumot is érvényesnek tekint, ha felmondásról van szó. Tudnunk kell viszont, hogy közöltnek csak akkor számít, ha az a címzett számára hozzáférhetővé vált. Ennek bizonyítása a küldő felet terheli, kétség esetén tehát nem elég annak bizonyítása, hogy elküldtük az e-mailt, hanem azt is bizonyítani kell, hogy az a címzetthez megérkezett, hozzáférhetővé vált.
Mivel a gyakorlatban számos olyan helyzet adódhat, amikor az e-mailt a címzett nem tudja elolvasni (pl. betelt a fiókja),vagy az nem elvárható tőle (pl. a munkavállaló külföldi szabadságát tölti),egy e-mail elküldésével nem lehet biztos benne a küldő, hogy a kézbesítés valóban meg is történt.
Így ez a modern közlési mód még egyelőre elég kockázatosnak számít, mi azt javasoljuk, hogy menk inkább biztosra: tehát a próbaidő alatti felmondás átadása történjen írásban és levélben, postai úton, ha egyértelműen szeretnéd lezárni a helyzetet.