MENNYIRE FONTOS A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK FELTÜNTETÉSE AZ ÖNÉLETRAJZUNKBAN ÉS HOGYAN TEGYÜK?

MENNYIRE FONTOS A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK FELTÜNTETÉSE AZ ÖNÉLETRAJZUNKBAN ÉS HOGYAN TEGYÜK?

Írta: Jó meló 2021-06-21

A kommunikációs készségek az egyik legkeresettebb képesség a munkaadók részéről, mivel számos szakmában kiemelt fontosságú, hogy jól kommunikálj. Éppen ezért önéletrajzunkban is érdemes feltüntetni a kiváló kommunikációs képességet az erősségeink között.

 

Igazából iparágtól függetlenül fontos, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni másokkal, legyen szó kollégákról, felettesekről vagy ügyfelekről. A legtöbb szakma megköveteli ezt a képességet, gondoljunk csak az e-mailek küldésére és a telefonálásra, melyek számos munkakör részét képezik.  Már maga az álláskeresés is hatékony kommunikációt igényel, hiszen meg kell győznünk a munkáltató arról, hogy minket válasszon a pályázott munkakörre.

 

Habár könnyű odabiggyeszteni az önéletrajzba a kommunikációs készséggel kapcsolatos kulcsszavakat, például a „csapatjátékos”, a „figyelmes hallgató”, a „magabiztos beszélő” és a „kiváló kommunikátor”-hoz hasonlókat. Ezek azonban aligha fogják meggyőzni a munkáltatót; tartalommal is érdemes e szavakat megtölteni

 

Érdemes például kiemelni a korábbi munkahelyek követelményeit, vagy olyan időszakokat, amikor kiválóan teljesített egy helyzetben, egyszóval referenciákát, valós példákat felmutatni. 

 

Hogyan emeljük ki a kommunikációs készséget hatékonyan az önéletrajzban?

 

Az önéletrajzban feltüntetett egyéb képességeidhez hasonlóan a legjobb kommunikációs képességeid is szakmai tapasztalataid említésével bizonyítanod. Az alapvető kommunikációs készségek fontosak a legtöbb pozícióban, ugyanakkor természetesen más-más munkák különböző képességeket igényelnek. Az erős kommunikációs készséget igénylő munkák közé soroljuk többek között a tanári, vezetői, nővéri, felszolgálói, pszichológusi és értékesítői munkát.

 

Egy állásjelentkezés során, az első lépés az, hogy alaposan olvasd el az egyes munkaköri követelményeket, és emeld ki az ahhoz szükséges kommunikációs készségeket az önéletrajzodban. 

 

Gondold végig eddigi karriered és sikereidet és nézd meg, hogy kommunikációs képességeid hogyan járultak hozzá, hogy elérd azokat. Ez segít abban, hogy valóban informatívan és meggyőzően bemutasd  képességeidet ahelyett, hogy csak szimplán azt állítanád, hogy rendelkezel velük.

 

Például ha karriered során előadásokat vagy tréningeket tartottál, csapatban dolgoztál, ügyfelek panaszait oldottad meg, vagy projektet vezettél, ezek mind azt mutatják, hogy képes vagy kapcsolatot teremteni az emberekkel és kifejezni magad. 

 

De mi történik, ha még nincs mit kiemelni? Hogyan fejleszthetném a kommunikációs készségeim?

 

  • Sajátíts el különböző kifejezési módokat! 

 

Manapság rengeteg tanulmány foglalkozik a kommunikációval és annak hatékonyságával. Egy tanulmány például megállapította, hogy egy show műsorban a nonverbális kommunikáció 55% -ban befolyásolta azt, hogy a közönség miként vélekedett a műsorvezetőről. Ez azt jelenti, hogy az általad elmondottak többségét nem is szavaid, hanem bizony a testbeszéded közvetíti. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy valóban meg kell tanulni, hogyan válhatsz „folyékony” beszélőjévé. 

 

Nézzük csak meg a legnagyobb előadókat!. Az egyértelmű és magabiztos kommunikáció érdekében magabiztos testtartást is vesznek fel, ami sokkal fontosabb, mint at elsőre gondolnánk. Nincsenek görnyedő vagy összekulcsolt karok. Ezek az előadók megtöltik jelentlétükkel a helyet, és még egy emberekkel teli szobában is fenntartják a szemkontaktust. 

 

De hogyan alkalmazzuk ezt egy átlagos munkahelyi beszélgetés során? A stabil, egyenes tartáson kívül, amely egyébként is jót tesz az egészségünknek, szintén fontos, hogy tartsuk a szemkontaktust, valamint nyitott testtartást vegyünk fel. Ez azt jelenti, hogy tilos karba tenni a kezünk vagy akár zsebre vágni! A legfontosabb tipp mégsem ez, hanem egyetlen szó csupán: a mosoly. Ez persze nem azt jelenti, hogy állandóan vigyorognunk kéne.

 

Ugyanakkor tudományos tény, hogy az emberek többségének rezzenéstelen, komoly arca általában nem túl hízelgő. Szóval, próbálj meg mosolyogni. Ez nyitottá, szimpatikussá tesz és nyitott, magabiztos testtartással együtt megnyerően hat másokra is.

 

  • Legyél figyelmes hallgatóközönség!

 

A kommunikáció minden formájában kétirányú törekvés. Egyszóval meg kell hallgatnod a másikat ahhoz, hogy megértsd őket és megfelelően tudj reagálni rájuk. A hatékony kommunikáció érdekében fontos, hogy mindig hallgasd meg mások mondanivalóját. Ezután tudsz átgondolt választ adni, amely megmutatja, hogy figyelembe vetted a másik ötleteid, kéréseit stb.

 

A hallgatás azonban nem csak passzív lehet. A hallás egyúttal aktív is, nem is kicsit., ugyanis aktív koncentrációval jár.

A hallgatás megtanulása nemcsak azt jelenti, hogy figyelni kell a kimondott szavakra, hanem az értő figyelést is, ami például a non-verbális jelekre való figyelést is jelenti.

 

 

Vagyis ahhoz,  hogy teljes figyelmedet a beszélő személyre tudd fordítani, olyan dolgokat is meg kell figyelned, amiket szavak néklül fejeznek ki.

 

A figyelmes hallgató visszakérdez és reflektál a hallottakra, hogy megmutassa, megérti az elhangzottakat.  Ezzel bebizonyítja a másik személynek vagy éppen a közönségnek, hogy valóban kapcsolódik a mondandójukhoz és érti őket.

 

 

Az „aktív hallgatás” gyakorlása  nem csak egy jó módja az empátia kialakításának, hanem annak biztosítására is kulcsfontosságú, hogy a megfelelő üzenetet közvetítse a különböző kommunikációs partnerek számára.

 

Egyértelmű kifejezésmód, hogy minden tiszta legyen

 

Számos kiváló példa akad nagyszerű előadókra, Sir Winston Churchillt például nagyszerű előadóként és kommunikátorokként. Tartjuk számon. De mi volt a titka? A válasz roppant egyszerű: mert soha nem használt hosszú, bonyolult szavakat, zsargont vagy összetett nyelvezet, hanem mindig egyértelműen kommunikálta mondandóját.

 

 

Mind személyes beszélgetés, mind írásbeli vagy telefononon történő kommunikáció során, meg kell győződnünk arról, hogy amit ki szeretnénk fejezni, mindegyik fél számára egyértelmű és tisztán érthető legyen.

 

Tehát törekedj a rövidségre és a tömörségre, kerüld a szakzsargont, mondd el pontosan, mire gondolsz és egyúttal ne felejtsd el ismételni és hangsúlyozni a fontos pontokat.

 

Állásinterjú esetén például az interjú kérdések megválaszolásának leggyakoribb módja a STAR módszer. Ez a módszer azért működik, mert a kontextus megadásával, a válasz tömören tartásával és a legfontosabb pontokra koncentrálva a tiszta egyértelmű beszédre ösztönzi használóját.

Ha hasonló modelleket alkalmazol a válaszaid során akkor azok egyértelműsége mintegy tízszeresére növekszik.

 

Példák a kommunikációs készségek megemlítésére az önéletrajzban

 

Már vannak ötleteid, de szeretnél néhány konkrét példát látni arra, hogy hogyan lehet a legjobban bemutatni kommunikációs készségeidet múltbeli eredményeid és tapasztalataid felhasználásával? Mutatjuk is:

 

„Korábbi munkahelyemen egyszer az volt a feladatom, hogy levelet írjak a vállalati székhely nevében, amely tájékoztatja dolgozóit mind a 185 üzlethelyiség öltözködési követelményeiről. Ezt nagy eredménynek tartom, mivel úgy érzem, tisztán sikerült kommunikálnom a vállalat üzenetét, nem történt félreértés vagy negatív reakció, sőt, mindenki pozitívan fogadta a tájékoztatást.”

 

"Az előző munkahelyem 2018-as pénzügyi év bemutatott megállapításait én készítettem, amelyek szemléltették, hogy a zöldenergia-koncepciók, például a mozgásérzékelő világítás megvalósítása hogyan takaríthat meg a vállalatnak évi 25 000 dollárt működési költségekben."

 

Ezeket a példákat tekintve az egyik fontos szempont, amely kiemeli őket, az a tény, hogy számszerűsíthető adatokat (azaz konkrét összegeket és egyéb számokat) használnak annak bemutatására, hogy az illető hogyan használta fel képességeit bizonyos információk átadásához vagy konkrét eredmények eléréséhez.

 

Általában a kommunikációs készségeket bemutató példákat megfigyelve azt láthatjuk, hogy ugyanazok a példá a munkahelyi egyéb alapvető készségeket is szemléltetik. Például erős kutatási készségeket mutatnak be, bizonyítva, hogy az önéletrajzot bemutató személy képes kezdeményezni és választ találni több különböző helyzetben, mindezt sokoldalú kommunikációs képességei felhasználásával.