Mi a családi kedvezmény?

 

A családi kedvezményt egy olyan, családosokat érintő kedvezmény konstrukció, ami az összevont adóalapot csökkenti, magánszemélyek adózása esetén. Mértékét az határozza meg, hogy az adott személy hány gyermek után jogosult családi pótlékra.

 

Mekkora lesz a családi adókedvezmény összege 2021-ben?

 

A családi kedvezmény igénybe vehető összegét - az Szja törvény határozza meg, így az a következők szerint alakul:

 

- egy eltartott esetén 66 670 Ft;

- két eltartott esetén 133 330 Ft,

- három (és minden további) eltartott esetén pedig 220 000 Ft lesz.

 

Ha a jogosult a családi kedvezmény meghatározott összegét az összevont adóalapból (pl. a munkabéréből) nem tudja érvényesíteni, (mert a kedvezménykerete mondjuk meghaladja az adóalapba tartozó jövedelmét) akkor lehetősége nyílik majd, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként vegye igényb. Ez viszont csak abban az esetben érvényes, ha a magánszemély biztosítottnak minősül (pl. bejelentett munkaviszony esetén).

 

Ki veheti igénybe a családi kedvezményt 2021-ben?

 

A családi kedvezményre annak jár, aki saját háztartásában nevelt gyermek vagy gyermekek után családi pótlékra jogosult. A kedvezmény igénybevétele nem attól függ, hogy a magánszemély részére valóban folyósítanak-e családi pótlékot. A kedvezmény azt is megilleti, aki családi pótlékra egyéb okokból kifolyólag jogosult, pl. rokkantsági támogatásban részesül.

Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, élettársával nem közös gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel egy háztartásban él, valamint az élettársi kapcsolat legalább egy éve be van jegyezve a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.

Továbbá jogosult a kedvezmény igénybevételére, aki várandós kismama és vele egy háztartásban élő élettársa vagy házastársa is, a várandósság 91. Napjától kezdve.

 

Ki és hogyan érvényesítheti a családi kedvezményt?

 

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az szja-bevallásban. A családi kedvezmény megosztása csak abban az esetben kerülhet szóba, ha a gyermek után csak egy személy jogosult családi pótlékra. Ekkor a jogosult megoszthatja a kedvezményt a családi kedvezményre nem jogosult más magánszeméllyel (pl. az élettársával). 

 

Házastársak

 

A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után. A szülők dönthetnek arról, hogy milyen arányban érvényesíthetik a kedvezményt: előfordulhat, hogy egyikük veszi igénybe azt az egyik gyermek után, másikuk pedig a másik gyermek után. Lehetséges, hogy csak az egyik szülő érvényesíti a kedvezményt, mert például a másik szülőnek nincs az összevont adóalapba tartozó jövedelme. Ez azonban közös érvényesítésnek minősül, mert mindkét szülő jogosult a gyermekek után családi pótlékra, így családi kedvezményre is.

 

Élettársak

 

Amennyiben az egy háztartásban élő élettársaknak közös gyermekük születik, szülőként mindketten jogosultak a gyermek után családi pótlékra, így családi kedvezményre is. Ebben az esetben a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind év közben, adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban. Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, azonban valamelyiküknek előző kapcsolatából gyermeke született, akit közösen nevelnek, akkor a gyermek családi pótlékra jogosult szülője egyedül veheti igénybe a családi kedvezményt az év közben adott adóelőleg-nyilatkozattal. Erre élettársa nem jogosult, ő csak az szja-bevallásban érvényesítheti a kedvezményt, ha azt párja megosztja vele.

 

Abban esetben, ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt kizárólag ő veheti igénybe, amit az szja-bevallásban oszthat meg párjával. Ha viszont az élettársak közjegyzői nyilvántartásba vetették kapcsolatukat, a kedvezményt közösen is érvényesíthetik, mind adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban.

 

Egyedülállók

 

A kedvezményt egyedül veheti igénybe az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra csak önmaga jogosult, mert például gyermekét egyedül neveli.

 

Mikor és meddig lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt?

 

A kedvezményt a jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy az a kifizető, akitől rendszeres jövedelmet kapnak (például munkáltatótól munkabért), levonja a jövedelemből az érvényesíthető családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény összegét, azaz már a havi munkabérből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.

 

Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni.

 

Nagyon fontos, hogy a körülmények változása esetén új nyilatkozatot töltsön ki a magánszemély, mert így tudja elkerülni a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét, és a pótlólagos adófizetést. Például, ha a családban nevelt gyermek után már nem jár családi pótlék, akkor ezt a munkáltatónak jelezni kell, mert már nem érvényesíthető a családi kedvezmény. Ha a szülő nem ad le új nyilatkozatot a munkáltatónak, akkor a kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe és emiatt pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezhet az éves adóbevallása kitöltésekor, mert a kedvezményt vissza kell fizetnie.

 

Az a házaspár, akik év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítették a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesíthetik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak a bevallásban más aránynak megfelelően vehetik igénybe a kedvezményt, mint ahogy azt az adóelőleg-nyilatkozat alapján év közben érvényesítették.

 

Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére erdetileg nem jogosult személlyel, például az élettársával.

 

Meddig jár a családi adókedvezmény?

 

A családi adókedvezmény addig jár, amíg a családi pótlék is. Ez alapvetően a tanköteles kor – vagyis 16 éves korig bezárólag – kivéve, ha a gyerek még tanulói jogviszonyban marad. Ez esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyerek betölti a huszadik életévét. Ez egy nappali szakos egyetemi hallgató esetében jelentős különbséget jelent a szülőnek, mert így egyik pillanatról a másikra esik el jelentős összegtől (gyakorlatilag több tízezer forinttól) havonta, miközben ugyanúgy el kell tartani a gyereket, mint azt megelőzően.