Amennyiben nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni azt a kérdést, hogy milyen esetben jár a végkielégítés a munkavállalónak, nincs nehéz dolgunk. Akkor, ha a munkáltatója mond fel neki, illetve abban az esetben, amikor a munkahelye jogutód nélkül megszűnik vagy jogviszonyváltás történik. Természetesen az sem teljesen közömbös, hogy milyen módon és milyen körülmények között mondanak fel valakinek, ennek is van jelentősége. Sajnálatos módon abban az esetben, amikor mi magunk mondunk fel mint munkavállalók nem kapunk útravalóul pénzbeli juttatást.

Az alábbiakban igyekszünk összeszedni, hogy mikor jár a munkavállalónak végkielégítés, amelyet egyébként természetesen a Munka Törvénykönyve szabályoz. A nagyon világosan és érthetően megfogalmazott szabályok alapján a következő 4 esetben számíthatunk erre a típusú juttatásra, amikor elválnak útjaink addigi munkáltatónktól.

 

Ekkor jár a munkavállalónak végkielégítés 2021-ben

-        Ha a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, tehát munkáltatói felmondás történik => jár a végkielégítés a munkavállalónak

-        Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve jogviszonyváltás miatt meg a munkaviszony => jár a végkielégítés a munkavállalónak

-        Amennyiben a munkavállaló arra hivatkozva mondja fel a munkaviszonyt, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányuló munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása történt, és ennek következtében a munkaviszony fenntartása rá nézve aránytalan sérelemmel járna, vagy lehetetlen lenne. (Munka Törvénykönyve 40.§.) => jár a végkielégítés a munkavállalónak

(természetesen ezeket az indokokat igazolnia kell a munkavállalónak)

-        Ha a munkavállaló azonnali hatályú felmondással él => szintén jár a végkielégítés a számára. A jogszerűség és a kellő, alapos indoklás ebben az esetben is alapfeltétel. (Munka Törvénykönyve 78.§.)

Sokaknak egyértelmű lehet, hogy az imént felsorolt eseteken kívül valószínűleg egyáltalán nem járhat végkielégítés, de mégis érdemes a leggyakrabban előforduló helyzeteket is tételesen felsorolni, hiszen nehogy mégis a félreértések miatt ne legyünk jogosultak rá, pedig számítottunk és számoltunk vele.

 

Mikor nem jár a munkavállalónak végkielégítés?

-        Ha a munkáltatói felmondás időpontjában a munkavállaló nyugdíjasnak minősül => nem jár neki végkielégítés

-        Amennyiben a munkáltató jogutód nélküli megszűnése idejében a munkavállaló nyugdíjasnak minősül => nem jár neki végkielégítés

-        Ha a munkáltatói felmondás indokaként nem a munkavállaló olyan képessége szerepel, amely egészségügyi okkal kapcsolatos => szintén nem jár végkielégítés a munkavállaló részére

-    Amennyiben a munkáltatói felmondás indokaként a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása és kifogásolható munkahelyi viselkedése áll => nem jár végkielégítés a munkavállalónak

 

Magasabb a végkielégítés, ha…

Amennyiben a nyugdíjkorhatár elérése előtti 5 évben történik a munkaviszony megszűnése, akkor a törvényben meghatározott összegek 1 havi távolléti díjjal emelkednek 3-5 év esetén, 2 havi távolléti díjjal emelkedik 6-15 év esetén és ha a 20 évet meghaladja az adott munkahelyen ledolgozott idő, akkor 3 havi távolléti díj összegével jár több juttatás a munkavállalónak.

 

A végkielégítések összege 2021-ben

Egy adott munkahelyen az adott munkaviszonyban ledolgozott évek szolgálnak alapul, amikor szeretnénk kiszámolni a végkielégítés összegét. Természetesen legelőször érdemes még egyszer áttekinteni a fentebb leírtakat, hogy valóban jogosultak vagyunk erre a típusú juttatásra. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha a munkaviszony során csak alapbér jár a munkavállalónak, mivel a különféle egyéb juttatások, teljesítménybér, illetve kiegészítő pótlékok megbonyolíthatják a számítást. Ezek szerint kijelenthető, hogy a legtöbb esetben az alapbér megegyezik a teljesítménybér összegével, ami az alábbiak szerint alakítja a végkielégítés mértékét:

-        Ha legalább 3 év a munkáltatónál eltöltött évek száma, akkor 1 hónap végkielégítés jár, ami gyakorlatilag 1 havi fizetés összegével egyenlő

-        Ha legalább 5 év a munkáltatónál eltöltött évek száma, akkor 2 hónap végkielégítés jár, ami gyakorlatilag 2 havi fizetés összegével egyenlő

-        Ha legalább 10 év a munkáltatónál eltöltött évek száma, akkor 3 hónap végkielégítés jár, ami gyakorlatilag 1 havi fizetés összegével egyenlő

-        Ha legalább 15 év a munkáltatónál eltöltött évek száma, akkor 4 hónap végkielégítés jár, ami gyakorlatilag 1 havi fizetés összegével egyenlő

-        Ha legalább 20 év a munkáltatónál eltöltött évek száma, akkor 5 hónap végkielégítés jár, ami gyakorlatilag 1 havi fizetés összegével egyenlő

-        Amennyiben a munkáltatónál legalább 25 évet töltöttünk, akkor pedig 6 hónap végkielégítésre vagyunk jogosultak, ami általában megegyezik 6 havi fizetés mértékével

 

A tájékoztatásunkból kiderül tehát, hogy habár egyértelmű és egyszerű szabályok vonatkoznak a végkielégítéssel kapcsolatban, érdemes kellőképpen és körültekintően eljárni, ha ilyen helyzetbe kerülünk. Igen kellemetlenül hathat ugyanis, ha elkönyveljük magunkban, hogy jogosultak leszünk a végkielégítésre, és mikor már szinte el is költöttük az összeget, kiderül, hogy nem is jár törvény szerint nekünk.