A nemek közti fizetési különbséget az EU egyes tagállamaiban vizsgálva a kimutatások és statisztikák az átlagos bruttó órabért veszik alapul. A statisztikákból pedig tisztán látható, hogy az országok többségében látható különbség van férfiak és nők átlagos órabére között az Európai Unió számos tagállamában, hol jelentősebb, hol pedig kevésbé jelentős mértékben – de szinte kivétel nélkül mindenhol jelen van a “szakadék”. A kutatás alapját olyan cégek és cégcsoportok képzik, amik legalább 10 alkalmazottal rendelkeznek.
2018-ban a nők átlagos bruttó órabére nagyságrendben 14.8%-kal volt alacsonyabb a férfiak átlagos bruttó egy óra alatt keresett bérétől, az EU-n belül. A legjelentősebb különbség Észtországban látszik a statisztikák alapján, 22,7 %-kal, a legalacsonyabb pedig Romániában a bérek nemek közti eltérése és rendkívül sok ország esik a “középmezőnybe”, főleg 10-15% körüli differenciával, köztük Magyarország is, nálunk ugyanis 2018-ban ennek mértéke 11,2 % volt.
Részmunkaidős vagy teljes munkaidős foglalkoztatás
A férfi-női bérek közti különbség elemezhető a részmunkaidős vagy a teljes munkaidős foglalkoztatás szempontjából is. Ilyen nemű információ azonban sajnos nem áll rendelkezésre az összes EU-tagállamából (2. ábra). Mindenesetre 2018-ban a részmunkaidős munkavállalók nemek közötti bérkülönbsége a németországi -0,3% -tól a portugáliai 24,0% -ig terjedő skálán mozgott.
A németországi negatív érték azt jelenti, hogy a nők bruttó órabére átlagosan magasabb, mint a férfiaké – ez a jelenség az EU egyetlen másik országában sem fordult elő. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a fizetési különbségek az EU tagállamaiban is nagymértékben változtak, a belga 0,9% -tól a szlovákiai 18,9% -ig. Hazánkban a részmunkaidőben dolgozók közti nekem szerinti fizetési különbség 10%, a teljes munkaidőben dolgozók körében pedig 12% volt.
Sokkal kisebb a bérkülönbség a fiatal munkavállalók esetében
A nemek közötti bérszakadék általában sokkal alacsonyabb az új munkaerő-piaci belépők számára, és az életkor előrehaladtával egyre inkább nő. Azonban ezek a korcsoportok közötti különbségek országonként eltérő mintázatúak lehetnek (1. táblázat). A nemek közötti bérszakadék az életkor előrehaladtával nőhet a nők életében felmerülő karrier-megszakítások következtében (gondozói- és család kötelezettségek, pl. szülési szabadság GYES stb.).
Különösen hatással lehet ez a középkorú és annál idősebb nők karrierjére és életére, akiknek még nem volt lehetőségük élni egyenlőségi intézkedésekkel, ugyanis ezek még nem léteztek akkor, amikor ők munkába álltak. Ez Magyarországon a 2018-as kimtuatások szerint a 35-44 év közti nőket érintette a legnagyobb mértékben, az ő esetükben ugyanis 16.4%-ot mutattak ki a nemek közti fizetési különbségben ebben a korosztályban.
A legnagyobb a nemek közötti bérszakadék a pénzügyi és biztosítási tevékenységeken belül
A nemek közötti bérszakadék a pénzügyi és biztosítási tevékenységekben nagyobb, mint az üzleti gazdaság egészében A gazdaság különböző szektorai szerinti bontás szintén érdekes mintákat tár fel (2. táblázat). Spanyolország kivételével minden EU-tagállamban a nemek közötti bérszakadék a pénzügyi és biztosítási tevékenységeken belül.magasabb, mint az üzleti gazdaság egészében . 2018-ban ez a különbség a spanyolországi és dániai 18,3% -tól a cseh 39,0% -ig változott.
Az üzleti gazdaság egészében a legnagyobb nemek közötti bérkülönbség Németországban (24,7%), a legalacsonyabb pedig Svédországban (8,7%) volt. Érdekes megemlíteni azokat a gazdasági ágazatokat is, amelyeknél a tagállamok jelentős része negatív nemi különbségeket tárt fel. Nem kevesebb, min kilenc tagállam regisztrált negatív nemi különbségeket a vízellátás, a csatornázás, a hulladékgazdálkodás és a kármentesítés munkaágazataiban és tizenháromban az építőiparban.
Hazánkban a legalacsonyabb különbség a vízgazdálkodás (5.0%) és az inglatlanértékesítés (5.5%) területén volt jellemző, a legkiugróbb pedig a tudományos és kutatói szférában, ahol mintegy 21.6% volt átlagosan különbség a férfi és női dolgozók között.
A nemek közötti bérszakadék jelentősebb a magán-, mint a közszférában
2018-ban az EU-országok többségében (amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok) a nemek közötti (abszolút értelemben vett) bérszakadék magasabb volt a magánszektorban, mint a közszférában. Ennek oka lehet, hogy a közszférában a legtöbb országban a munkavállalókat kollektív bérmegállapodások és más hasonló szerződések védik. A nemek közötti bérszakadék a magánszektorban a horvátországi 6,1% -tól a németországi 22,7% -ig, a közszférában pedig a ciprusi -6,7% -tól Csehországban 19,3% -ig terjedt.
Magyarországon a közszférában 14.1%, a magánszférában pedig 11,5% volt a bérkülönbség, tehát hazánk épp hogy kivételt képez az EU tagállamok sorában, nálunk a közszférában számottevőbb a bérkülönbség a magánszférához képest, rajtunk kívül csak Litvániában és Szlovákiában állt fent ez a helyzet.
Célkitűzés
A nemek közötti bérszakadék csökkentése a nemek közötti egyenlőség politikájának egyik legfontosabb küldetése mind uniós, mind globális szinten. Uniós szinten az Európai Bizottság a "nemek közötti bér, jövedelem és nyugdíjszakadék csökkentését, és ezáltal a nők magasabb elszegényedési lehetőségének kiegyensúlyozását” prioritásként kezelte a nemek közötti egyenlőségre irányuló 2016–2019-es stratégiájában.
