Sokunk fejében még az a kép él egy állásinterjú kapcsán, hogy megnézik iskolai bizonyítványainkat, megkérdezik, milyen területen végeztük eddig a munkánkat, azután pár nap haladékot kérnek a döntésig. A legtöbb állásinterjú ennél ma már sokkal részletekbe menőbb. Idehaza is egyre szélesebb körben alkalmazzák az úgynevezett kompetencia-alapú kérdéses interjúztatást, mely során gyakran észrevétlenül is feltárjuk személyiségünket. Így készülj fel a kompetencia-alapú állásinterjúra.
Mindenek előtt tisztázzuk, hogy pontosan mit is jelent ez a fajta munkaadói meghallgatás. A kompetencia alapú kérdések arra irányulnak, hogy a munkáltató megbizonyosodjon róla, megvannak-e azok a készségeid, melyek a munkakör betöltéséhez szükségesek. Ezt pedig egyrészt korábbi helyzetek, kihívások, problémák kezeléséből, másrészt fiktív feladatmegoldásokból következtetik ki.
Kompetencia-alapú állásinterjú pro és kontra
A kompetencia-alapú interjúztatás mindig egy meghatározott forgatókönyv szerint halad. Ez azt is jelenti, hogy minden aspiránsnak ugyanazokat a kérdéseket teszik fel. Ez egyenlő körülményeket teremt, így minden jelölt ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül a maghallgatáson. A kérdések természetüknél fogva minden esélyt megadnak a munkavállalónak, hogy bizonyítani tudják, rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek szükségesek az állás betöltéséhez.
Ugyanakkor a kompetencia-alapú interjúztatás némelyek számára kissé ijesztő lehet, így sok interjúalany lefagy a feladatmegoldásoknál. A kérdéssorok pedig kizárólag a kompetenciára összpontosítanak, így a jelöltnek – hacsak a munkaadó külön ki nem tér rá – nincs lehetősége személyes érzelmei, motivációi kifejtésére.
Hogyan néz ki egy kompetencia-alapú állásinterjú a gyakorlatban?
A legtöbb munkaadó a meghallgatás során egy pontszám kártyát használ, melyen a kérdésekre adott válaszokat 1-5-ig értékeli. Minden kérdésfeltevőnek saját kártyája van, melyre a személyes döntése alapján kerülnek fel a pontszámok. Az interjút követően az eredményeket összesítik, így a jelölt kap egy végső pontszámot. A jelöltek közül általában az kapja az állást, akinek a pontszáma a legmagasabb.
A pontozás során a döntnökök egy pozitív-negatív mutatórendszer alapján határozzák meg az adandó pontszámot.
A jelöltre vetített pozitív mutatók:
- A problémákhoz való pozitív hozzáállás.
- Tanulásra való készség.
- Önálló, saját tapasztalatból merítő munkavégzés.
- Kompromisszumra való készség.
- Nyomástűrés.
A jelöltre vetített negatív mutatók:
- A kihívásokat problémaként éli meg.
- Elutasítja a mások által javasolt megoldásokat.
- Az önálló problémamegoldástól megriad.
- Alacsony nyomástűrés.
Tippek a kompetencia-alapú kérdések megfelelő kezeléséhez
1; Mindig figyelmesen hallgasd-olvasd végig a kérdéseket. Igyekezz kideríteni, hogy éppen melyik készségedet vizsgálják.
2; Az interjú nem időre megy. Ne félj egy kis időt gondolkodni a válaszaidon.
3; A meghallgatás előtt ismerd meg jobban a szakmai készségeidet. Akár jegyzetet is készíthetsz a szakterületeden szerzett tapasztalataidról, tudásodról.
4; Állításaidat mindig támaszd alá példákkal is. Ne csak annyit mondj, hogy jó a problémamegoldó készséged, vázolj fel egy esetet, amikor ez megmutatkozott.
5; Beszélj az elért eredményeidről, lehetőleg számszerűen. Hány terméket adtál el, hány ügyféllel kötöttél üzletet, mennyi aktát intéztél el, stb.
6; Kerüld a szakzsargont.
7; Ne próbáld másnak mutatni a személyiségedet, mint amilyen valójában. Legyél határozott és karizmatikus, mondd el, ha valamivel nem értesz egyet, de ne felejtsd: nem a legjobb színészt keresik, hanem az adott munkakörre a legrátermettebb embert.
