2021.01.02 13:09:06
A családi kedvezményt egy olyan, családosokat érintő kedvezmény konstrukció, ami az összevont adóalapot csökkenti, magánszemélyek adózása esetén. Mértékét az határozza meg, hogy az adott személy hány gyermek után jogosult családi pótlékra.
A családi kedvezmény igénybe vehető összegét - az Szja törvény határozza meg, így az a következők szerint alakul:
- egy eltartott esetén 66 670 Ft;
- két eltartott esetén 133 330 Ft,
- három (és minden további) eltartott esetén pedig 220 000 Ft lesz.
Ha a jogosult a családi kedvezmény meghatározott összegét az összevont adóalapból (pl. a munkabéréből) nem tudja érvényesíteni, (mert a kedvezménykerete mondjuk meghaladja az adóalapba tartozó jövedelmét) akkor lehetősége nyílik majd, hogy az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezményként vegye igényb. Ez viszont csak abban az esetben érvényes, ha a magánszemély biztosítottnak minősül (pl. bejelentett munkaviszony esetén).
A családi kedvezményre annak jár, aki saját háztartásában nevelt gyermek vagy gyermekek után családi pótlékra jogosult. A kedvezmény igénybevétele nem attól függ, hogy a magánszemély részére valóban folyósítanak-e családi pótlékot. A kedvezmény azt is megilleti, aki családi pótlékra egyéb okokból kifolyólag jogosult, pl. rokkantsági támogatásban részesül.
Az élettárs akkor jogosult az általa nevelt, élettársával nem közös gyermek után családi pótlékra és a családi kedvezményre, ha a gyermekkel egy háztartásban él, valamint az élettársi kapcsolat legalább egy éve be van jegyezve a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában.
Továbbá jogosult a kedvezmény igénybevételére, aki várandós kismama és vele egy háztartásban élő élettársa vagy házastársa is, a várandósság 91. Napjától kezdve.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind az év közben adott adóelőleg-nyilatkozatban, mind az szja-bevallásban. A családi kedvezmény megosztása csak abban az esetben kerülhet szóba, ha a gyermek után csak egy személy jogosult családi pótlékra. Ekkor a jogosult megoszthatja a kedvezményt a családi kedvezményre nem jogosult más magánszeméllyel (pl. az élettársával).
A házastársak gyermekeik után közösen érvényesítik a kedvezményt, mivel mindkét szülő jogosult családi pótlékra a közösen nevelt gyermekek után. A szülők dönthetnek arról, hogy milyen arányban érvényesíthetik a kedvezményt: előfordulhat, hogy egyikük veszi igénybe azt az egyik gyermek után, másikuk pedig a másik gyermek után. Lehetséges, hogy csak az egyik szülő érvényesíti a kedvezményt, mert például a másik szülőnek nincs az összevont adóalapba tartozó jövedelme. Ez azonban közös érvényesítésnek minősül, mert mindkét szülő jogosult a gyermekek után családi pótlékra, így családi kedvezményre is.
Amennyiben az egy háztartásban élő élettársaknak közös gyermekük születik, szülőként mindketten jogosultak a gyermek után családi pótlékra, így családi kedvezményre is. Ebben az esetben a kedvezményt közösen érvényesíthetik mind év közben, adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban. Ha az élettársaknak nincs közös gyermekük, azonban valamelyiküknek előző kapcsolatából gyermeke született, akit közösen nevelnek, akkor a gyermek családi pótlékra jogosult szülője egyedül veheti igénybe a családi kedvezményt az év közben adott adóelőleg-nyilatkozattal. Erre élettársa nem jogosult, ő csak az szja-bevallásban érvényesítheti a kedvezményt, ha azt párja megosztja vele.
Abban esetben, ha az élettársi kapcsolatban élő nő várandós lesz, a magzat utáni családi kedvezményt kizárólag ő veheti igénybe, amit az szja-bevallásban oszthat meg párjával. Ha viszont az élettársak közjegyzői nyilvántartásba vetették kapcsolatukat, a kedvezményt közösen is érvényesíthetik, mind adóelőleg-nyilatkozattal, mind az szja-bevallásban.
A kedvezményt egyedül veheti igénybe az a magánszemély, aki a gyermek után családi pótlékra csak önmaga jogosult, mert például gyermekét egyedül neveli.
A kedvezményt a jogosultak év közben adóelőleg-nyilatkozattal tudják érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy az a kifizető, akitől rendszeres jövedelmet kapnak (például munkáltatótól munkabért), levonja a jövedelemből az érvényesíthető családi kedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény összegét, azaz már a havi munkabérből kevesebb személyi jövedelemadót és járulékot kell fizetni a kedvezmény miatt.
Közös érvényesítés esetén – ha a kedvezményre mindkét szülő jogosult – akkor is fel kell tüntetni mindkét szülő adatait az adóelőleg-nyilatkozaton, ha a felek úgy döntenek, hogy csak az egyik szülő fogja a családi kedvezményt igénybe venni.
Nagyon fontos, hogy a körülmények változása esetén új nyilatkozatot töltsön ki a magánszemély, mert így tudja elkerülni a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét, és a pótlólagos adófizetést. Például, ha a családban nevelt gyermek után már nem jár családi pótlék, akkor ezt a munkáltatónak jelezni kell, mert már nem érvényesíthető a családi kedvezmény. Ha a szülő nem ad le új nyilatkozatot a munkáltatónak, akkor a kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe és emiatt pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezhet az éves adóbevallása kitöltésekor, mert a kedvezményt vissza kell fizetnie.
Az a házaspár, akik év közben, adóelőleg-nyilatkozattal már érvényesítették a kedvezményt, a keretösszeget az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban az évközi igénybevételtől eltérően is érvényesíthetik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak a bevallásban más aránynak megfelelően vehetik igénybe a kedvezményt, mint ahogy azt az adóelőleg-nyilatkozat alapján év közben érvényesítették.
Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére erdetileg nem jogosult személlyel, például az élettársával.
A családi adókedvezmény addig jár, amíg a családi pótlék is. Ez alapvetően a tanköteles kor – vagyis 16 éves korig bezárólag – kivéve, ha a gyerek még tanulói jogviszonyban marad. Ez esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyerek betölti a huszadik életévét. Ez egy nappali szakos egyetemi hallgató esetében jelentős különbséget jelent a szülőnek, mert így egyik pillanatról a másikra esik el jelentős összegtől (gyakorlatilag több tízezer forinttól) havonta, miközben ugyanúgy el kell tartani a gyereket, mint azt megelőzően.
"Itt találtam meg magamnak álmaim állását. Köszönöm jomelo.hu!"
K. Edina
"Végre egy valóban működő álláskereső portál, szép munka. Köszönöm jomelo.hu! ;)"
T. Angelika
Ha a számodra megfelelő állás lesz portálunkon, azonnal értesítünk, csak add meg alább adataidat:
© 2020 JOMELO.HU - ahol a meló Téged is megtalál!